

Az advent szó jelentése
„eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz:
„az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el
jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Tehát sok helyen ekkor Karácsony előtt 40 napos böjtöt tartottak.
Advent a karácsony (december 25.)
előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol
napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és
karácsonyig tart. A görögkatolikusoknál – az 5. századi hagyományt megőrizve –
hathetes az advent. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3.
közé esik. Ez a nap három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év
kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak
kezdetét. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete
is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét hossza lehet egy nap (amikor a
negyedik vasárnap december 24-re esik) vagy akár egy teljes hét is (amikor az
utolsó vasárnap december 18-a). December 24. az advent utolsó napja, még nem
karácsony. Ennek megfelelően a régebbi egyházfegyelemben ez még böjti nap volt,
így a nap hagyományos ételei (pl. hal, mákos guba) is böjtösek. A sötétség
beálltával fokozódik a várakozás, mely a Jézus Krisztus születését ünneplő
éjszakai misével ér véget.
Debrecen testvérvárosában Nagyváradon töltöttünk el egy kellemes napot . Megnéztük a Római Katolikus Székesegyházat és Kincstárát. A Szent László téren található Sas Palotát, Holdas román ortodox templomot, a Szent László templomot és a Szent László által építettet nagyváradi várat.
