Környezetvédelem

Fő céljaink között a környezetvédelem is a legfontosabb tevékenységünk.

Támogass ! A beérkező pénzösszeget facsemetékre, földvásárlásra, magoncok gyűjtésére, karókra, műveleti költségekre és kommunikációra,önkéntesekre fordítjuk.  Adományokat,  pénzügyi támogatásokat fogadunk a K & H Bank 10400250 - 50526855 - 78901003 számú bankszámlánkra     " Facsemete " jeligével.

Erdőspuszta vízért kiált!

2019.07.24.

Debrecen. A cívisváros tradicionális horgászvizei, az erdőspusztai tavak ma olyan állapotban vannak, hogy horgászati tevékenységet és halgazdálkodást nem lehet folytatni rajtuk.

Cserepes Norbert Ernő halászati szakmérnök, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke a Napló kérdésére rámutatott: nagyon nehéz vizet varázsolni ezekbe, mivel az itteni vízgyűjtőnek a kezdetén vannak, s nagyon nehéz annyi vizet összegyűjteni, hogy ezeket a tavakat fel lehessen tölteni. Az erdőspusztai tavak (köztük a Bodzás-, Halápi- és Fancsika I., II., III. tározó) egy vízrendszert alkottak. A 2010-es évek óta már csak vizes élőhelyek, mivel nincs bennük állandó víz.

Mielőbbi megoldás szükséges – de mi lehetne az?  A hely 2015-ben teljesen kiszáradt, és azóta se regenerálódott az élővilága.

A Civaqua program megoldás lenne – ám ahhoz a fenntartásra is sok milliárd szükséges.

Ma olyan állapotban vannak a cívisvárost övező, tradicionális horgászvizek, az erdőspusztai tavak, hogy horgászati tevékenységet és halgazdálkodást nem lehet folytatni rajtuk.

Sajnos ezekbe a területekbe nagyon nehéz vizet varázsolni, ugyanis az itteni vízgyűjtőnek a kezdetén vannak, s nagyon nehéz annyi vizet összegyűjteni, hogy ezeket a tavakat fel lehessen tölteni – véli Cserepes Norbert Ernő halászati szakmérnök, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke.

Ötvenmilliárdos program

Miért nem hozzuk ide akkor a Tisza, a Keleti-főcsatorna vizét? Cserepes Norbert Ernő szerint azért, mert a Keleti-főcsatorna Tiszából való kiágazásának fenékszintje a tengerszint felett 198 méteren van, ezzel szemben a Fancsikai-tavak mederszintje 225 méter. Ezt a nagyjából 20 métert nagyon nehéz áthidalni, ez kizárólag szivattyús technológiával, víztározós módszerrel lehetne megoldható.

Erre a Civaqua program valóban lehetőséget nyújtana, viszont az a baj, hogy azt nemcsak megépíteni kellene, hanem fenntartani is. Az ügyvezető elnök állítja: a fenntartás költségeit Magyarországon a magyar horgászok nem fogják kifizetni.

Az okok között nem mellékesen az is szerepet játszik, hogy Debrecen érintett – nyírségi – részében nincsen olyan fokú mezőgazdasági termelés, amely miatt megérné konkrét öntözést odavinni. A horgászás segítése és a Nagyerdő száradásának csökkentése nem elég ahhoz, hogy egy csaknem 50 milliárdos beruházást megvalósítsanak, majd azt évente több milliárd forintért fenntartsák.

A legendás Fancsika I.

Cserepes Norbert Ernő emlékeztetett arra is, hogy amikor kialakították az erdőspusztai tavakat (köztük a Bodzás-, a Halápi- és Fancsika I., II., III. tározót), akkor azok egy vízrendszert alkottak. A Vekeri-tónak az lett volna a funkciója, hogy Debrecen rekreációs céljait kielégítse, például a kirándulás, tűzrakás, sátorozás terén, hogy a természet kedvelői találják meg a számításukat, hangosabb tevékenység végzésével is. A Fancsika III. vésztározó volt arra az esetre, ha túl sok víz lett volna a többiben. Erre 2016-ban is volt szükség, hiszen akkor teljesen meg volt töltve mindhárom tározó.

Tudni kell azt is, hogy jelenleg csaknem két és fél méterrel lentebb van a vízszint, mint 2011-ben, amely kivételes év volt a sok csapadék miatt, és akkor voltak az óriási bel- és árvizek Magyarországon. Utána azonban erősen száraz időszak következett, amelynek a levét most is isszuk – mutatott rá az elnök.

Fancsika II. a 25 hektárjával egy teljesen jó horgászvíz. De mégis a Fancsika I. volt az, amelyik a legtöbb horgászt vonzotta a maga 90 hektárjával. Jó partkialakítással, hozzáférhető és jó behajtással rendelkezett, így ezeknek köszönhetően legendás volt ez a horgászhely. A másik két tározó, a Halápi és a Bodzás ezeknek a vizeknek a pufferét jelentette volna, s régen ezek is horgászvizek voltak.

A 2010-es évek óta már csak vizes élőhelyek, mivel nincs bennük állandó víz. Ennek a rendszernek a végét az is okozta, hogy nincs meg az a pufferbázis, amiből a tavakat fel lehetne tölteni folyamatosan.  

Algásodás, oxigénhiány

A Vekeri-tó kapcsán az ügyvezető elnök azt is felidézte, hogy a terület a magyar államé, s a Nyírerdő Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A cég a halgazdálkodást ki szokta adni hasznosításra.

Most a Vekerinek nincsen hasznosítója, így haltelepítés sincs, és halgazdálkodást sem folytatnak rajta. Cserepes Norbert Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy a betelepítést a vízutánpótlás hiánya miatt nagyon nehéz lenne megoldani őshonos halakkal, mivel az algásodás és az oxigénhiány súlyos problémákat okozna augusztusban.

A Fancsikai-tó kapcsán a szakember kifejtette: májusban volt egy jelentős esős időszak, júniusban pedig már forróság, ám mivel a napsütés folyamatos, az algásodás és az oxigénelszívás jelen van a vízben, tehát nem biztos, hogy a tó a mai állapotában, pufferkapacitás nélkül alkalmas lenne halgazdálkodásra.